Cseh cégnek számláztunk Magyarországon felépítendő létesítmény tervezését EUR-ban. Miért nem küldte be a program a NAV-nak a számlát, nem kompatibilis a jogszabállyal?

Mikor kötelező az online számlaadat adatszolgáltatás?

Belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított 100.000Ft-ot elérő áfa tartalom számlázásakor. A számla devizaneme nem releváns. A "cseh cég" kitétel nem belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra utal, ezért amennyiben annak külföldi adószámára számláztak, helyesen működik a program, azzal, hogy nem küld adatot. A cseh cég azonban különféle jogállásban lehet jelen belföldön, és szolgáltatás áfázása is több féle lehet. A lehetésges módozatok tükröződnek a számlaadatokban, ezáltal meghatározzák, hogy a számla kötelezett-e vagy sem.

Két alapkérdést kell megválaszolni ahhoz, hogy az ügyletet tükröző adattartalommal állítsuk ki a számlát

  • Magyarországon vagy a Cseh Köztársaságban kell az adót megfizetni (mi az ügylet teljesítési helye)?
  • A szolgáltatás nyújtója vagy az igénybe vevője az adófizetésre kötelezett?

Ezek megválaszolásához a kérdésben megadott információ nem elegendő. A konkrétumok ismeretében lehetséges dönteni arról, hogy milyen áfa és adószám paraméterekkel állítom ki a számlát:

  1. A Héa irányelv és az Áfa törvény szerint két esetben lesz Magyarország a kérdésben körülhatárolt szolgáltatás teljesítés helye (->és keletkezik belföldön az adófizetési kötelezettség, ->azaz jöhet szóba az online számla adatszogáltatás):
    1. Amennyiben a tervezőmérnöki szolgáltatást ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódónak tekinthetjük (a 1042/2013 Tanácsi végrehajtási rendelet 13, 31a, 31b cikke alapján dönthető ez el), és az Áfa tv. 39.§ alá tartozik az ügylet, azaz a teljesítés országát az ingatlan elhelyezkedése jelöli ki, ez esetben belföld.
    2. Amennyiben 1.A nem állapítható meg, de a cseh cég, belföldön állandó telephellyel (netán székhellyel, vagy áfa regisztrációval, azaz belföldi adószámmal) rendelkezik (Áfa tv. 259.§(2) és Héa irányelv 56. cikk), akkor szintén belföldi teljesítésről van szó.


    Amennyiben vagy az 1.A vagy 1.B állítás érvényesül, akkor az áfát belföldön kell majd megfizetni. Ennek fennállása esetén a továbbiakban az vizsgálandó, hogy melyik az adófizetésre kötelezett fél, illetve, hogy belföldön nyilvántartott adóalany-e a cseh partner.

    Az 1.A helyzet esetén az adófizetésre kötelezett a szolgáltatás nyújtója: az áfa-t a számlában áthárítja az igénybe vevőre, majd bevallja a magyar adóhatóság felé. Amennyiben a cseh partner belföldön nyilvántartásba vett adóalany, magyar adószámát kell szerepeltetni a számlán, azaz a számla adatszolgáltatás kötelezett. Amennyiben nem rendelkezne belföldi adószámmal a cseh partner, az áthárított áfás számlát cseh vagy CZ kezdetű közösségi adószámán számlázzuk, adatszolgáltatás nem történik.

    Az 1.B helyzet esetében az adófizetésre kötelezett szintén a szolgáltatás értékesítője (Áfa tv. 140.§(a)). A számla adattartalma megegyezik a fentivel, azaz, amennyiben van magyarországi áfa regisztrációja a vevőnek, a belföldi adószáma szerepel a számlán, mely így online adatszolgáltatásra kötelezett.

  2. Ha sem az 1.A, sem az 1. B nem érvényesül, akkor a cseh cég gazdasági letelepedése szerinti országban vetik ki az adót. Az adófizetésre kötelezett is a szolgáltatás igénybevevője lesz (Héa irányelv 196. cikke és Áfa tv. 37.§). Adómentes közösségi értékesítés esete valósul meg. A számla ebben az esetben belföldi áfát nem tartalmaz (áfa fizetésre az igénybe vevő lesz kötelezett fordított adózással), sem belföldi adószámot a vevő adatai között (a cseh cég CZ kezdetű közösségi adószámán számlázunk), tehát az adatszolgáltatás egyik feltétele sem jelenik meg, nincs online számla adatszolgáltatási kötelezettség.

A számlázó program következésképpen kompatibilis ezen szituációban is a jogszabályokkal. A kérdés az, hogy a cseh partner adóalanyi jogállása megfelelően illeszkedik-e adott ügylet kapcsán ahhoz, hogy visszaigényelhesse az áfát beszerzése után.